• Megjelenítés

kohéziós politika

Elisa Ferreira: Magyarország három fő prioritásra kap uniós forrásokat

Elisa Ferreira: Magyarország három fő prioritásra kap uniós forrásokat

Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.

Az Európai Bizottság bármikor újra blokkolhatja az EU-forrásokat – van is, amit figyelnek

Az Európai Bizottság bármikor újra blokkolhatja az EU-forrásokat – van is, amit figyelnek

A magyar kormány a múlt héten, szinte az utolsó pillanatban beterjesztette a parlament elé az igazságügyi reform utolsó passzusait, az pedig gyorsan meg is szavazta, az Európai Bizottság pedig erre válaszul feloldotta a magyar kohéziós források kifizetését. Azonban különös módon a kabinet 61 napos hatályba lépési időt határozott meg az Európai Unió Bíróságával kapcsolatos szabályozásnak. A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság jelezte, hogy folyamatosan figyelik az igazságügyi rendszer működését, és bármikor újra pénzügyi szankciókkal élhetnek.

Gyökeres változás előtt a magyar fejlesztéspolitika, megváltoztatja a súlypontokat a kormány

Gyökeres változás előtt a magyar fejlesztéspolitika, megváltoztatja a súlypontokat a kormány

A kormány hamarosan bemutatja a teljesen újraírt magyarországi területfejlesztési koncepciót. Az új keretrendszer sokkal inkább koncentrál majd a kistelepülésekre, közepes méretű városokra, közben az állami szolgáltatásokat is rugalmasabbá és összehangoltabbá teszi. Egyelőre kevés részlet ismert még a megváltoztatott koncepcióból, de Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője a Portfolio-nak bemutatta, hogy milyen elvek és felismerések mentén változik meg a magyarországi területfejlesztés.

Merre tovább Európa? – Így valósítaná meg az unió nagyszabású kezdeményezéseit a gyakorlatban

Merre tovább Európa? – Így valósítaná meg az unió nagyszabású kezdeményezéseit a gyakorlatban

Az Elisa Ferreira uniós biztos részvételével múlt héten Brüsszelben megrendezett ünnepségen az Európai Bizottság bejelentette a 2023. évi Új Európai Bauhaus-díj kitüntetettjeit és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés kiválasztott projektjeit is. A díjazottak között, ahogy a korábbi években többször is, ezúttal is volt magyar projekt. Mi is azonban az Új Európai Bauhaus? Mi a jelentősége az unió számára? Van-e bármilyen hatása a mi életünkre? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ az alábbi elemzésünkben.

Valósággal özönlenek az ukránok Európába

Valósággal özönlenek az ukránok Európába

Az év eleje óta mintegy 1, 3 millió ukrán menekült kapott munkát az uniós tagállamokban, bár nyelvi akadályok és a szakképesítés elismerésének hiánya miatt sokan a képzettségi szintjük alatti munkakörben dolgoznak - számolt be Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos kedden Brüsszelben.

Ha nem változnak meg a szakpolitikák, gazdasági és társadalmi szakadékok sorát láthatjuk Európában

Ha nem változnak meg a szakpolitikák, gazdasági és társadalmi szakadékok sorát láthatjuk Európában

A kohéziós politika önmagában nem képes összetartó gazdaságokat és társadalmakat biztosítani. Más európai és nemzeti szakpolitikáknak is mérlegelniük kell regionális hatásaikat. Más szóval minden releváns szakpolitikába be kell építeni a regionális szempontú vizsgálatot és a „ne árts a kohéziónak” elvet. A legfontosabb politikai döntések túl hosszú ideje figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, és ennek gazdaságaink, a társadalmaink szerkezete és demokratikus rendszereink látják kárát. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk.

Fejlődési csapdában vergődik Magyarország és a régió nagy része, de látszik kiút

Fejlődési csapdában vergődik Magyarország és a régió nagy része, de látszik kiút

Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.

Nagy döntés a kormánytól: a 4 legfejletlenebb régióba irányít 6000 milliárd forintnyi EU-pénzt

Nagy döntés a kormánytól: a 4 legfejletlenebb régióba irányít 6000 milliárd forintnyi EU-pénzt

Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.

Hatalmas adag pénzt küldött Magyarországnak Brüsszel, felpörgette a pénzosztást a kormány

Hatalmas adag pénzt küldött Magyarországnak Brüsszel, felpörgette a pénzosztást a kormány

Mintegy 360 milliárd forintnyi EU-támogatást küldött október elejétől november elejéig Magyarországnak az Európai Bizottság a 2014-2020-as fejlesztési időszak terhére, azaz még azt megelőzően, hogy pénteken egy fontos lépéssel közelebb kerültünk a hazánk ellen készülő jogállamisági eljáráshoz – derült ki a Portfolio számításaiból. A közel 1 milliárd eurós brüsszeli pénzküldés a július-augusztusi még ennél is nagyobb adagnyi pénzátutalást követte, de nagy kérdés, hogy a felerősödő jogállamisági viták mellett lesz-e ennek folytatása még idén. Mindenesetre a beözönlő brüsszeli pénzeknek is van abban szerepe, hogy szintén október elejétől november elejéig ritkán látott tempóra, 400 milliárd forintra felpörgette itthon a régi és új uniós ciklus támogatásainak kifizetéseit a kormány. Emiatt már a kerek 10 ezer milliárd forintos (!) határt is átlépték itthon a kiutalások, de amint a kintről érkező és az itthon kifizetett pénzek nagyságából is látszik: ezúttal nem az EU-pénzek miatt szállt el októberben az államháztartási deficit.

Kiderült, mire mennyi EU-s pénzt szán az új ciklusban a magyar kormány

Kiderült, mire mennyi EU-s pénzt szán az új ciklusban a magyar kormány

Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.

Milyen Magyarországot akarunk a sok EU-pénzből? – Most bárki részt vehet a demokratikus vitában!

Milyen Magyarországot akarunk a sok EU-pénzből? – Most bárki részt vehet a demokratikus vitában!

Azt mondják, a megpróbáltatások erőssé tesznek, manapság pedig igazán nem szenvedünk hiányt megpróbáltatásokból: itt az évszázad legsúlyosabb világjárványa, évtizedek óta a legmélyebb a gazdasági és társadalmi válság – és akkor még nem beszéltünk az olyan embert próbáló, hosszú távú kihívásokról, mint a digitális forradalom vagy a karbonsemleges gazdaságra való átállás.

Koronavírus: csak a magyar és a horvát kormány ugrott rá ennyire látványosan a 100%-os EU-pénzre

Koronavírus: csak a magyar és a horvát kormány ugrott rá ennyire látványosan a 100%-os EU-pénzre

Az összes (mind a hét kohéziós politikai) Operatív Programban élt a magyar kormány azzal a koronavírus-járvány miatt tavasszal megadott lehetőséggel, hogy állami önrész nélkül 100%-ban EU-pénzből finanszírozhassa az idei és 2021-es uniós fejlesztéseket – derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett összesítéséből. Olyanra csak a horvátoknál és nálunk van példa, hogy mindegyik programban éltek volna ezzel a gáláns lehetőséggel. Egy másik nagy könnyítés (az éves előlegek gyors kiutalása) szintén nagyon jól jött a magyar költségvetésnek: a 873 milliós összeg a negyedik legnagyobb volt az összes tagállam között.

5 milliárd forinttal több EU-pénzt kap a szegedi lézerközpont Brüsszelből

5 milliárd forinttal több EU-pénzt kap a szegedi lézerközpont Brüsszelből

Két új berendezéssel gazdagodott a szegedi Extrem Light Infrastructure (ELI) nagyszabású uniós beruházási projekt, azaz módosult a támogatási szerződés és az eddigi 113,5 millió eurón felüli 13,55 millió eurós támogatási többletet most hagyta jóvá az Európai Bizottság.

Újabb példátlan csomaggal állt elő Brüsszel, és ezzel ellőtte az összes puskaporát

Újabb példátlan csomaggal állt elő Brüsszel, és ezzel ellőtte az összes puskaporát

Egy jövendőbeli európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer előfutárának tekinthető az a 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi alap, amelyet csütörtökön jelentett be az Európai Bizottság és két másik intézkedéssel lényegében az is kijelenthető, hogy minden puskaporát ellőtte a testület a 2014-2020-as uniós büdzséből, amivel segíthetné a tagállamokat a koronavírus válság elleni küzdelemben – írja összefoglalójában a Bruxinfo. Az egyik szerint a még nem elköltött kohéziós politikai források felhasználásánál teljes szabadkezet adnának a kormányoknak, és közben a tagállamok egészségügyi védekezését segítő 3 milliárd eurós szükséghelyzeti támogató eszközt is létrehoznak.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility